A döntéshozatalról már korábban írtam, nevezetesen, hogy ez a bizottság (OKSB) mit csinált vizsgálat címszó alatt - viszont azt nem említettem meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta az óvoda vezetéssel egyetemben a szülők, a szülői munkaközösség véleményét. Sőt, fel sem kérte véleményalkotásra, pedig kötelessége lett volna, mint ahogy arra az Oktatási Hivatal jogi főosztályvezetőjével történt levélváltásom is rámutatott! Itt tehát egy eljárásbéli hiba megakaszthatta volna az átalakító gépezetet, azonban szerencsére, előbb kaptak észbe a képviselők. (Sajnos, volt iskolámban, az AKG-ban tanító Hantos István, budakalászi képviselő az ügyről alkotott véleménye kapcsán arról győződtem meg, hogy nem biztos, hogy azért, mert valaki jó szakember - pl pedagógus - jó politikus is. Ezt a szakmát tanulni kell, és közhely, de a jó tanárnak jó tanulónak is kell lennie egyben. István véleménye azért szomorított el, mert megvédte - szinte -azt az álláspontot, hogy a jelenleginél nincs jobb megoldás. Nógrádi Zoltán bizottsági elnök pedig telefonon hívott fel, és kérte, hogy amíg vissza nem érkezik Erdélyből, addig ne csináljak semmi, után üljünk le tárgyalni. Ezt nem értettem, mert nem vagyunk barátok, és egyébként is. Amolyan komcsis-barátkozós beszólás volt ez egy olyan helyzetben, ahol minden nap számít, hiszen ki kell értesíteni a szülőket)

Szerencsére úgy tűnik, lett jobb megoldás.

Játszóterek és az óvodai átalakítások ismét a napirenden. Első elszalasztott esély.

A mai Településfejelsztési és Pénzügyi összevont bizottsági ülésre igyekeztem elmenni, immáron kamera nélkül, meghallgatva, hogy az előző nap a polgármester által kinyilatkoztatott tény (mely szerint a Vasút sori óvoda alkalmatlan a csoportszobai átalakításra) milyen fogadatásra lel a jelenlévő intézményvezetők és képviselők között. Nem késtem sokat, így a játszóterek kapcsán megtudtam, hogy az önkormányzat 16 millió forint önrésszel pályázik 3 játszótér felújítására (a Cora nincs benne) 17 millió forint értékben, amit lóhalálában szerzett vállalkozó által fog beadni, versenylóhaláli tempóban (sajnos, ismét elszalasztva egy remek közösségi részvételi formáját a játszótér tervezésnek).

Az óvodai átalakítások kapcsán Villám Zsuzsa (aki mikor becsöngettem a hivatal hátsó épületébe, jött és kinyototta az ajtót azzal fogadva egy nyílvános ülés előterében, hogy nincs ügyfélfogadás elmondta a tényeket: Idén mindkét óvodában összesen 83 szabad hely van, 144 óvodába jelentkezett gyerek számára. 144 jelentkező közül jogosan 125 jelentkezett, a többi jelentkezett vagy nincs 3 éves, vagy nem budakalászi lakos -tehát nem első körös a bekerülésben. Ezeke a gyerekek közül nem mind tankötelezett, hiszen a Közoktatási Törvény szerint az 5.életévüket betöltöttek a tankötelesek, ill a 3-4 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. A többieknek az önkormányzat biztosíthatja az, óvodai ellátást de az nem kötelező. 2010-től kötelező lesz egy törvénymódosítás következtében a 3 éves gyerekeket felvenni.

A hivatal körbejárta, méricskélte a lehetséges alternatívákat, és 3 variáció jelent meg úgy, hogy egyik sem tartalmazta már a csoportszobává alakítását a tornaszobának. A második variáció tűnt a legesélyesebbnek (csoportszoba létrehozása a telepi oviban + kb 17 gyerek elutasítása). E pont tárgyalása közben kiderült, hogy Budakalász lélekszáma évente kb. 200 fővel nő, és a születések száma 95-112 között ingadozik. Az is kiderült, hogy nehéz dolguk van az óvoda-vezetőknek, mikor meg kell ítélni ki jöhet és ki nem az óvodákba. Összetett, emberpróbáló feladat nemet mondani. Egyszercsak jött egy (tervezett) mentőötlet (amúgy jó időben). A telepi óvoda vezetője azt találta mondani, hogy a 17 gyereket el lehetne osztani úgy, hogy minden csoportba 1-2 fővel kéne növelni a csoportlétszámot. És akkor felszívódnának azok a gyerekek, akiket mindenképpen el kellene utasítani. Ez jó! Hogy a bizottság eddig erre nem gondolt. Nem is értem miért! Mindenesetre, ehhez még meg kell nézni a négyzetméter arányokat (vannak kötelező arányszámok) és utána válhat mindez biztossá (a Nyitnikék ovi Csőrike csoportjában ismerve az ottani méreteket nem fér el több gyerek).

Az ideiglenes megoldások után, már csak egy fontos dolog van hátra, az új óvoda létesítése, de az már egy másik cikk lesz.

Hiába!

Hiába volt kint, hogy 10 óráig nyitva, egy árva lélek sem volt a bolt környékén már fél 10 kor sem. (Botrányos, nem?)

A Schieszlbe mentem kuncsorogni némi csontért, de már nem volt, csak egy jószagú csülökcsont. Két kutyának mégsem adhatom azt az egyet?! Így aztán a Hasmester felé vettem az utunkat. Ott nagyon kedvesen fogadtak, és éppen szerencsém is volt. Egy jó adag csonttal tették emlékezetessé a kutyáknak és nekem is a vendégszeretetüket.

Innen már csak egy lépés volt a Budai út túloldala, ahogy egy csoport helyi fiatal beszélgetett. Én is az vagyok, így beszálttam a beszélgetésbe. Hamar egy húron kezdtünk pendülni - nincs egy normális hely Kalászon fiataloknak. Még egy teázó se. Semmi se! De rendes közösségi hely sincs - a Schieszl nekik drága (tényleg nem olcsó), a Faluház nem emberbarát..Valahol el kellene már kezdeni az ilyen közösségi működést lehetetlenítő tényezők felszámolását. Csak bíztattam őket, hogy a készülő Településfejlesztési Startégia kapcsán hallassák a hangjukat. Én pedig azon leszek, hogy segítsek nekik, mert ami Budakalászon van ifjúság- és településpolitika szinten, az egy-két esettől eltekintve szégyenteljes…Épp itt az idő változtatni rajta.

Jó jel, hogy a mostani képviselők sokkal szorosabban kívánnak egyeztetni, véleményeztetni a lakossággal. Ez mindenképpen előremutató. Pusztán az hiányzik, hogy a mi, nem képviselő állampolgárok is aktívabban vegyünk részt a közügyekben.

Ekkor megemlítette, hogy valami készülőben van “óvodafronton” lévén a másnapi bizottsági ülés éppenséggel játszótéri és óvodai témákkal foglalkozik majd. Gondoltam, erre elmegyek, hiszen mindkét témában érintettek vagyunk.

Az első napirendi pont

Nagy meglepetésemre, az összevont bizottsági ülésen az óvodai játszóterek felújítása kapcsán, sietve, kicsit koncepciótlanul hozott döntést a bizottság. Kicsit - hangsúlyozom, hiszen az utolsó pillanatokban pályázni, szinte vaktában dönteni a játszóeszközökről sohasem könnyű dolog, és csak a nagy kényszer, vagy az érdektelenség hozhatja így. A képviselők részéről, inkább a kényszert láttam, míg a hivatalt sajnos nem tudtam megérteni - miért az utolsó pillanatban hozzák a pályázatot, egy céggel, ahelyett, hogy közösen a szülőkkel lett volna időben a játszótér helye, bővítése kigondolva, egyeztetve? A kérdés természetesen kissé cinikus, hiszen nem jellemző Magyarországon az efféle gondolkodás, cselekvés. De azért mégis, itt kéne a képviselőknek felkészültséget mutatni: a játszóterek bővítése tudható dolog már jó ideje, hiszen EU-s direktíva írja elő a megújításuk kötelezőségét. Nemcsak köztéren de az óvodai játszóeszközök tekintetében is. Innentől fogva, jól tervezhető dologról van szó, amelyről ugyancsak tudni lehetett, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe bekerülve, a tavasszal jelenik meg.

Elmaradt sajnos a konzultáció, az érdekeltek bevonása.

A második napirendi pont

A második napirend az óvodák bővítésével foglalkozott: ad-hoc bizottság alakult egy héttel az ülés előtt, hogy megvizsgálja, milyen módon helyezhető el +50-60 gyermek a helyi óvodákban. Ott, ahol évek óta túljelentkezés van, ahol azokat az anyákat elutasították eddig, akik gyesen voltak kisebb gyermekükkel, és ritkán kerültek gyerekek 3 évesen az óvodába (hacsak nem Szentistvántelepi az ovi).

Szépen lassan kirajzolódott előttem a kép, hogy egy egyébként üdvözlendő közpolitikai döntés nyomán (azért közpolitikai, mert nem írja elő törvény, hogy fel kell venni minden jelentkező gyereket, és az eddigi gyakorlat is azt támasztotta alá, hogy a férőhelyek arányában vesznekfel gyerekeket) megoldást kell találni egy hirtelen keletkezett problémára.

Az ugyanis, hogy gyermekszám bővűlés(Booooom) van Budakalászon mindenki előtt ismert, aki kicsit is jár kel - a beköltöző családok szép számmal gyarapítják a lélekszámot, immár évek óta. Nincs tehát szó hiretelen tömeges bevándorlásról, vagy éppenséggel település migrációról. Ebből következik, hogy a tény (hogy kevés az óvodai férőhely) már régóta ismert Budakalászon, csak a testületek többnyire az intézményi helyszín kijelöléséig jutottak ezidáig.
Most azonban valami változott. Megnyílt a kapu a 3 éves gyerekek előtt, minden 3 évet betöltött Budakalász-i gyermek elvileg felvételt nyerhet valamelyik óvodába! Milyen remek közpolitika - gondolhatja az ember első hallásra. Hiszen aki családos ember, tudja, hogy nehéz középutat találni az otthon és az óvoda között - a szakemberek többnyire azt mondják, jó, ha otthon van a gyerek sokáig, míg a trend ezzel ellentétes tendenciát jelenít meg - több bölcsődei és óvodai férőhelyre van szükség, szerte a térségben (Kalász mellettPomázon és Szentendrén biztosan). Természetesen erre reflektálnia is kell egy jó politikának, de milyen formában?

Biztosan nem a jelenlegi torzszülött határozat formájában. A bizottság ugyanis olyan határozatot hozott, majd terjesztett a testület elé (amely ezt a rendkívüli ülésén elfogadta), amely a legkisebb, túlzsúfolt óvodában (a Vasút soriban) a tornaszoba megszűntetésével újabb csoportszoba kialakításával oldaná meg a jelentkező gyermekek felvételének majd harmadát - 1 éven keresztül. Aki járt a Vasút soron, tudja, hogy a régi időkben az igencsak beszédes sorsú óvoda (ne meséljünk, min ment keresztül eddig) hasonképpen működött 3 csoporttal. Ám ha valaki bemegy az óvodába, bemegy a kijelölt szobába, látja, hogy annak tájolása és mérete teljesen alkalmatlanná teszi csoportszobai funkciókra. Nem beszélve az egész óvoda infrastruktúrájáról. A tornaszoba pedig nemcsak a korai fejlsztés legfontosabb helyszíne, de az egész óvodának olyan helyisége, amely pótolhatatlan feladatokat lát el. A többi csoportszoba méreténél és túlzsúfoltságánál fogva alkalmatlan tornagyakorlatok megfelelő, hoszabb idejű végzésére, ezért ennek egyeztetés nélküli elvétele (kísérlete) több ponton is sérti a gyermekek és szüleik érdekeit és jogait, valamint az ilyen esetekben kötelező eljárási gyakorlatot.

A bizottsági ülésen magamból kikelve szóltam az Elnök úrnak, hogy várjuk szeretettel a másnapi szülői értekezleten, hogy elsőként indokolhassa meg a szülők előtt ezt az előkészítetlen közpolitikai döntést. Mert az igazi probléma az, hogy megint, Budakalászon tervezés, átgondolás nélküli döntés született. Még ez is sülhetett volna el jól, ám úgy semmiképpen, hogy meglévő, alacsony szinten vegetáló szolgáltatásokból vesz el. Ezt, szakmailag nem lehet indokolni. És azt sem, hogy miért nem vonták be a szülőket az egyeztetésbe - holott ez, az óvodai házirendben mint kötelező feladat hárul az óvodavezetésre.

Az OKSB ülésen készült videófelvétel itt tekinthető meg:

Folytatás következik

A külügyminiszteri szintű részvétellel lezajlott projektbemutató sok érdekességet tartogatott. A magyar viszonylatokban szinte teljesen ismeretlen koncepcionális civil, lakossági politikákról mutattak be jó példákat a visegrádi négyek közül “versenyző” önkormányzatok.

Nézzük a feliratos filmjét az Emberekről az Emberekért című projektnek

Mindezt nemcsak megismerendőnek gondolom, de szinte kötelezőnek minden képviselő számára, aki komolyan gondolja választott tisztségét, és a széles konszenzusos lépések politikáját, a közösségi részvételt a települési munkában nemcsak fontosnak, de követendőnek is tartja. Az alábbi dokumentum angol nyelven hasznos támpontot kínál a témában elmélyülni kívánóknak.