Tegnap láttuk a Taxidermiát. Még emésztem. Olyan nagyon nem voltam odáig tőle.
Ide meg holnap várhattok írást!
Meg kell mondjam, nagyon cikinek érzem, hogy csak a statisztikákból látom, hogy mennyien is nézik ezeket az oldalakat.
A hozzászólásokban nyomát sem látom. Remélem ez változni fog. Olyan jól esne, ha írnátok néhány sort!
De kérni többet nem fogok
Ebben a hónapban 51 látogatóm volt.
Míg a legtöbben október 1-én és másodikán érezték, hogy valamit meg kell nézni. 64-en, illetve 43-an.
A legtöbben itten szeptember 29-én látogattatok, majd 130-an.
Meg kell mondjam azonban, többet ér egy két ember, aki ideír rajtam kívül, mint 600 látogató.
Csak így tovább!
És miért nem voltál oda?
Kedves Controlling Úr!
Köszönöm hozzászólását, mellyel kellemesen meglepett.
A válaszom igen összetett. Mindamellett, hogy nagymértékben tiszteletben tartom az alkotói szabadságot, sőt, nagy kedvenceim a filmművészetben (mint például Louis Bunuel) igazán groteszk, alkalmasint erősen ironikus képet festettek a vászonra, Pálfi György filmje nem lett a kedvencem.
Próbáltam még utána is értelmezni, és ehhez használtam a vele készült beszélgetéseket, interjúkat: lsd:
http://index.hu/kultur/cinematrix/kritika/taxi0206/
http://www.filmkultura.hu/2006/articles/profiles/palfigy.hu.html
http://nol.hu/cikk/404520/
http://www.magyar.film.hu/object.0746c3c0-8a28-43a4-997b-96e7a3265289.ivy
de, de de. csak jobban és jobban kezdtem érteni. De nem javította a tetszési indexet.
Azonban ez a nemtetszés érzés nem az elején jött. Nem is a közepén érkezett. Inkább a végén, csendesen belepett, undor és elutasítás nélkül. Mindemellett, furcsán, de több dícsérni valót találok a filmben, mint szapulni valót (remélem, attól még fenntarthatom az állításom, hogy igazán nem tetszett ;).
A képi komponálás mestermunka, a zene pontosan illeszkedik, a szereplők hibátlanok, a jelenetek magukért beszélnek.
Mégis, a vége. A vége nem illett bele nekem valahogy a képbe. A fehér csoport. Igen, csak a vége. Az ötlet tetszik, hogy a végén kezdődik a film, ad neki egy egységes keretet. Gatyába rázza. De valahogy nem hozta el a kielégülést. Végülis, erről szól a film is…A filmnek vajon milyen kielégítő funkciók adhatók? Alkattól függ. Nálam, nem ez hozza el.